2013. szeptember 7., szombat

16. Fejezet - "Te beköltöztél Styles-hoz?"

Haliii!!! Háát ne haragudjatok, hogy csak ma hoztam, de képtelen voltam tegnap annyira le voltam szívva, hogy képtelen voltam megírni. A suli szar... Nem tudom mennyire lett izgalmas, remélem azért tetszeni fog! :P Ha minden igaz, és nincs programom napközben, holnap is hozok részt, de ez kétséges... :(

                        Xx Blair.





-Jó reggelt! Végre időben. - hátrafordultam a hang felé, aki nem volt más mint az én kedvenc managerem.
  Nem válaszoltam.
-Hogy vagy?
  Megint csak válasz nélkül hagytam a dolgot.
-És ti srácok? - fordult a másik kettő felé, akik beértek minket. Vállat vontak, majd próbálva tudomást sem venni a másikról mentünk tovább.
-Akkor... Ti most nem vagytok együtt? - bökte ki Paul, mire oda kaptam a fejem. Szeme köztem és Harry között cikázott. - Csak mert éjszaka, a címe miatt hívtál... És...
-Miért hiszi mindenki azt, hogy lefeküdtünk? - emelte égnek a szemét a göndör.
 Megráztam a fejem, majd teljesen kizárva ezt nyitottam ki a színházterem ajtaját.
 A banda többi tagja már mint ott volt, de nem ez volt a meglepő számomra.
-Hali B.! - jött oda Ben és egy hatalmas cuppanósat nyomott az arcomra.
-Mit kerestek itt? - kérdeztem halkan, magyarul.
-Mivel nem lehet veled máshogy találkozni, a telefont pedig szarsz felvenni, bejárunk majd a próbákra. - válaszolt Pepe.
-Komolyan, meddig akarod ezt húzni? - kezdett bele Dan is köszönés nélkül.
-Hiányzol nekünk! - nézett rám szomorúan Csibu. - Komolyan, megígérem nem leszek annyira elviselhetetlen, csak ne egy idegennél lakj!
  Nem akartam válaszolni, vártam hátha Harry megadja a választ helyettem, de mikor felé fordultam, csak értetlen fejekkel találtam magam szemben. Ja, persze... Magyarul beszéltünk.
-Srácok... Én már nem ott lakom... - mondtam halkan...
-Akkor meg?
  Fejemmel a göndör felé intettem.
-Te beköltöztél Styles-hoz? Mikor? - értetlenül néztem rá a lányra, aki szem forgatva magyarázta tovább. - Harry! Harry Styles, ne legyél már ilyen hülye! Miért nem jöttél inkább haza?
-Figyeljetek, nem lehetne úgy, hogy mi is értsük? Csak mert folyamatosan kihallom a nevem a beszélgetésből és sejtem miről van szó, de ez így elég hülye érzés... - nevetett fel zavartan Hazza, mire Dan gyorsan ismertette velük a helyzetet.
-De hisz Zayn is ott lakik! - szólalt fel L... Hogy is hívják? Ja, igen Louis. Hangjában érezhető volt, hogy ő sem tudja eldönteni, hogy ez vicces-e, vagy inkább szar.
-De ti akkor most Harryvel... - mutogatott ránk a szőke, aki... Festeti a haját? Mi a fasz?
-Nem, nem járunk és örülnék, ha ezt nem kérdezné meg több ember! - próbálta indulatosan lezárni a vitát a Göndör.
-Mi van a szemeddel? - nézte a feldagadt és már liluló részt, Lime. Nem, Liam.
-Várj, kitalálom! - vigyorgott Louis - Zayn, azt hitte dugod az exét? - na jó, lehet hülye vagyok, de szerintem ez nem vicces.
-Sziasztok, bocsi a késésért! - jött be Tom.
-Cigiszünet. - mondtam, majd elkaptam a karját és elkezdtem kifelé rángatni.
-Beléd, meg mi a franc ütött? - kérdezte, mikor kint végre elengedtem.  Vállat vontam. -Ne kezd megint! Mi történt?
 Megint csak vállat vontam.
-Blair.
  Semmi válasz.
-Blair! - kiabált rám.
- A srác majdnem megerőszakolt, ezért felhívtam Pault, hogy adja meg a göndör címiét, így Harrynél lakom és kiderült, hogy valamilyen oknál fogva Zayn is ott lakik és azt hitte, hogy lefeküdtem Harryvel ezért behúzott egyet a legjobb barátjának, aztán meg szerelmet vallott! Elégedett vagy? - hadartam el neki dühösen, ő pedig hatalmas szemekkel nézett rám.
  Vagy háromszor próbált meg megszólalni, de csak hápogott.
-Én... É... Nem tudok mit mondani... Adj egy kis időt, míg ezt feldolgozom. Még szoktatom magam, hogy elfogadjam az életviteledet. - azzal besétált, s ki jött helyette drága szoba szomszédom.
-Sajnálom! Blair, nem tudom mi ütött belém, csak kicsúszott! - mondta kétségbeesetten. - Mindenki hiányol, gyere haza, ez így nem mehet örökké, kérlek! Fontos vagy nekem, még ha nem is úgy! A srácok alig állnak velem szóba, az egész csapat széthullik, én... Én ne... - csak mondta és mondta, míg félbe nem szakítottam.
-Mi a fasz van ma mindenkivel? Utálom az érzelgős dumákat és fél évre beláthatólag, elég is volt nekem ebből a szarból. Will, adj egy kis időd, hagyjál békén. Ha akarnék valamit, szólnék, de egyenlőre hagyj. - azzal otthagytam.
  Imádom, mikor mindegyikre egyszerre jön rá ez a lelkizős hülyeség, de az soha nem érdekli őket, nekem van-e kedvem hozzá.
-Blair, mehetünk? - kérdezte türelmetlenül Paul, mire értetlenül néztem rá. - A fiúk próbája, az épület másik felében lesz, gondolom nem tudod, hogy pontosan hol, így eddig mind rád vártunk.
  Ekkor- ha mesében lettünk volna - felgyulladt volna egy villanykörte a fejem fölött, ugyan is éppen idejét láttam annak, hogy felvessem "aprócska" óhajaimat.
-Paul... - kezdtem halkan, mikor mellé értem - Még is mennyire fontos neked, hogy a fiúk jól teljesítsenek? - nem volt semmi különös hanglejtésemben, de érezhető volt, hogy nem csak sima érdeklődésből kérdeztem.
-Mire akarsz kilyukadni? - kérdezte gyanakodva.
-Egyezzünk meg. - nem akartam tovább játszani a kis ártatlan picsát, mint általában ilyenkor csinálnak. Inkább tisztalapokkal és hamarabb lezárom ezt az egészet. - Én időt fordítok arra, hogy összehozzak velemit velük, nem fogom direkt szabotálni az egészet HA, kapok egy motort. - vontam vállat, mintha ez olyan kis dolog lenne.
-Ho... Hogy mit mondtál?
-Tudod jól mit mondtam, nem fogom elismételni.
-De ez nem így működik! - mondta hatalmas szemekkel.
-Hát pedig most így fog. Mit is mondtál Harry? Milyen márka? - kérdeztem az említettől, mert a srácokkal időközben figyelmesen hallgatták a vitánkat.
-Yamaha.
-Igen az! Szóval egy olyat akarok.
-Azt sem tudod, hogy az milyen! - védekezett a manager kétségbeesetten.
-Gyors.
-Nem.
-Oké, akkor készüljetek a beégésre. - azzal hátat fordítottam és elindultam kifelé a teremből.
 5...4...3...2...1...0...
-Legyen! Megkapod az az istenverte motort, de akkor lássam, hogy tényleg odateszed magad. - azzal elrobogott mellettem, ki az ajtón.
  Ennyi! Nem mosolyogtam, de belül önelégült voltam.
-Szóval motor...? - jött mellém a bátyám.
-Sikerült megemésztened? - kérdeztem vissza.
-Nem nagyon van más esélyem...
-Ja, mert a húgod egy mazochista kurva, akinek semmi sem szent és leszarja, ha a környezetének fájdalmat okoz. - foglaltam össze azt, amit gondoltam, hogy gondol róla. Fájt, nagyon fájt, de arcom most is érzelemmentes maradt.
-És mindezek ellenére szeretlek és elfogadlak. - vont vállat - És még azt is szeretném, hogy megismerkedj Sarah-val. - döbbenten fordultam oda.
-Mi van?
-Jól hallottad. Anyáéknak még nem akarom bemutatni, de neked igen. Szeretném ha látná, hogy komolyan gondolom.
-Okéé... De ezt, hogyan hozod össze? Már, mint tudom, hogy anyuék nincsenek midig otthon de... Érted, bármi megtörténhet.
-Ezért gondoltam, hogy megkérem Harryt.
-Ne már, nem akarok ennyire ráakaszkodni!
-Akkor, menj vissza a srácokhoz és meg van oldva.
-Azt még nem akarom.
-Akkor megyek Harryhez.
-Csinálj, amit akarsz! - fújtam ki a levegőt. Ez szerintem gázos... - És, hogy, hogy nem kattintgatsz?
-Tudod Paul nem teljesen fejtette ki nektek a munkám: A film már kész van, nekem olyan képeket kell csinálnom, amik a forgatás alatt is készülhettek, szóval végig kellett néznem egy... Zseniális filmet a srácokról, lejegyzetelnem helyszíneket és ha arra járnak, fényképezni...
-Most csak szórakozol....
-Esküszöm!
  Ezzel véget is ért a beszélgetésünk. Még is milyen hülyeség ez? Na jó, innen már komolyan bármit el tudok képzelni.
 Beértünk egy nagyobbacska parkettás terembe, aminek az egyik felén végig tükör volt. Hány tánc terem van errefelé? Mondjuk ebben még egy zongora is volt. Ez az ének ÉS táncpróba terem? Inkább nem szólok semmit.
-Oké, akkor még ti szórakoztok, én kaphatnék valakitől egy laptopot, vagy valami, hogy a klippeket végignézzem, hogy még is miből kéne kihoznom valamit? - ez igazán Paulnak szólt, akinek a vállán ott lógott a táska.
  Nem szólt egy szót sem, bár láttam, hogy dühös, de lepakolta elém a gépet bekapcsolta, aztán arrébb sétált.
- Elmegyünk kajálni, nem akarunk zavarni, majd még biztos jövünk! - intett Dan, és gyors köszönések után távoztak.
  Nem sokkal később megjelent egy újabb nő, aki a fiúk énektanára lehet, de nem fektettem felé különösebb érdeklődést, még csak köszönni sem köszöntem, ő meg látva viselkedésem, inkább oda se jött.
  Bedugtam a fülesemet, ezzel kizárva a külvilágot. De valamiről nagyon megfeledkeztem...
-Harry... pssszt... - szóltam neki halkan, mert már mentek a bemelegítő gyakorlatok, de miattam az egész leállt és hét szempár bámult vissza rám. - Mi a banda neve?
-Ezt most komolyan kérdezed? - hitetlenkedett Paul, ránéztem majd vissza a többiekre. - Hát ezt nem hiszem el... - azzal kiment a teremből.
-One Direction. - válaszolt a göndör.
-One Direction?
-One Direction.
  Visszaraktam a fülest, majd begépeltem a nevet. Rámentem az elsőre, amit feldobott, valami tengerparti helyszínnel, a srácok meg vagy két évvel fiatalabbak lehettek.
  Ledöbbentem a szám hallatán, gondoltam pont az egyetlen ilyenre mentem, így rámentem egy másikra. Valami sátras izé volt, aztán még egy... És még egy.... A végén már nem néztem, h van- klip vagy nem, csak hallgattam a számokat.
-Most szórakoztok velem?! - kaptam ki fülemből a kis izéket, s felszólalásommal már megint megszakítottam a próbát.
-Mi a baj?
-Milyen szarok már ezek? Erre nem lehet táncolni! Röhejes és szar számaitok vannak. - világosítottam fel őket.
-ŐŐ... Köszi... - vágott egy fintort Louis.
-Húgi te semmit sem változol... - sóhajtott Tom.
-Hat számot nézhettem meg, de egyiket sem tudtam végighallgatni.
-A srácok még is sikeresek... - mondta csípősen az énektanár.
-Mert a fél világ megdugatná magát velük! - igen, míg hallgattam most őket kicsit utánuk jártam.
-Na jó Blair, nézz meg még egyet találomra, és inkább azt próbáld meg kitalálni, hogy mit hozol össze velünk. - mondta a másik L. - betűs...
  Újra beütöttem a nevüket, hogy a nézettebbekhez lyukadjak ki. Egy fekete fehér klippen úgy látszik átsiklottam. Rákattintottam és vártam, hogy betöltse.
  Lassú szám... Zseniális...
  Aztán elakadt a lélegzetem. Zayn kezdte. Gyönyörű hanggal. Teljesen lefagytam, Aztán jött a következő srác része, majd egy refrén és így tovább. Harry hangjától is teljesen ki voltam, de ha Ő látszott a képernyőn, nem tudtam levenni róla a szemem. Mikor vége lett a számnak felpattantam s kifelé indultam a teremből.
-Hova mész? - kérdezte valaki.
-Cigiszünet. - hangom remegett, ezért gyorsan hátraarcot vágtam, s csak a folyosón kezdtem törölgetni a szemem.c
  Te jó ég... Én elbőgtem magam az egyik számukon...
  Mikor kiértem a legközelebbi kijáraton, megint csak remegő kezekkel kellett meggyújtanom a cigit, ami még jobban felidegesített.
  Úgy érzem hozzá kell szoknom ezekhez a  napokhoz. Bármelyik pillanatban jöhet valaki, aki tudatlanul, de akkorát rúg belém, amitől egyre jobban érzem, hogy nem tudom visszafogni magam.
  Félek, hogy... Hogy egyszer minden egyszerre fog kijönni és azt nem akarom, mert.... Mert nem tudom mi lehet abból. Oké, hogy Tom és Harry látta már olyan oldalamat, ami nem ilyen karót nyelt, de... Nagyos sok felgyülemlett feszültség, csak arra vár, hogy beteljen az a bizonyos pohár, ami már négy éve csak töltődik.
-Szia. - jött oda hozzám Csibu. Nem is tudtam, hogy itt vannak. Csak biccentettem felé. -Minden rendben van? - kérdezte zavartan. Ez jobban hasonlított az igazi lányra, mint bármi, amit az elmúlt napokban láttam tőle. Oké, hogy hisztis, de annyira azért nem.
-Majd lesz... - mondtam halkan.
-Tudok valamiben se...
-Nem.
   Aztán egy ideig csak csendben ültünk, még én a cigimet szívtam.
-Kaphatok egy szálat? - kérdezte én meg döbbenten nyújtottam felé a dobozt. Ez új.
-És... Veled minden rendben? - kérdeztem esetlenül. Még is csak barátok vagyunk és úgy láttam rajta, hogy ideje nekem is valamit megvillantanom ebből, mert nem úgy tűnt, hogy ő sem felhőtlenül boldog.
-Nem egészen... - nevetett fel zavartan.
-Figyelj, ha nem akarod elmondani... - teljesen hülyének éreztem magam. Csak az ilyen klisé szövegeket tudtam kinyögni.
-De el szeretném. Már két napja ezen rágódom, hogy mikor tudnék veled erről beszélni, csak aztán... Felgyorsultak az események... - nevetett fel keserűen.
  Nem szóltam, vártam, hogy kinyögje a problémát. Addig hátha elfelejtem az enyémet.
-Tudod... Niall elhívott randizni. ő a szőke mielőtt megkérdeznéd. És... Én nagyon jól érzem magam vele, és úgy láttam ő is velem, de... Tudod ő híres és most olvastam, hogy találkozgat Ellie Gouldinggal és az újságok szerint szereti, de...
-Te hiszel az újságoknak?
-Ki vagyok én egy hírességhez képest?!
-Hallottad már a mondást, miszerint a magyar lányok a legszebbek? Ellie Goulding, nem magyar.
- De azt írták...
-És Niall mit mond?
-Én...
-Te még nem kérdezted. - Teljesen kétségbe volt esve, én meg csak semleges arccal bámultam. A beszélgetésig eljutottunk, de többre nem nagyon futotta.
-Mit csináljak? Én... Neked sokkal több tapasztalatod van ilyen téren, mint nekem...
-Ez nem igaz. Eddig igazán egyetlen kapcsolatom volt, és három emberrel feküdtem le egynél többször. Na jó lehet ez így nem teljesen igaz, de... Én nem vagyok jó kapcsolatokban, az viszont fontos, hogy ha tetszik, játssz tiszta lapokkal. Kérdezz rá, vagy nem tudom... De vigyázz, mert ezzel ki is szolgáltatod magad. Ha viszont nem beszélsz vele, csak ez a patthelyzet van. - magam sem tudtam mondandóm végére, hogy ez most segített-e rajta vagy nem? Mondtam jót, s rosszat, bár szívem inkább a felé húzott, hogy beszéljem le a dologról, de Tomnak igaza van: Van esély a boldogságra, nem mindenkinek olyan elbaszott a szerelmi élete, mint nekem.
-Köszönöm. - suttogta halkan, majd megölelt. Meglepődtem, azt hittem Csibu teljesen ki van rám akadva, ez az egész beszélgetés annyira érdekes volt, de még is jó... Ez értelmes volt. Aztán szorosan visszaöleltem.
-Most szünet van? - kérdezte.
-Asszem.
-Akkor meg keresem őt. - idegesen rám mosolygott, majd bement.
  Két perc múlva én is követtem, de már nem voltak ott. Gondolom elmentek beszélni kettesben.
-Most akkor tudsz valamit kezdeni velünk, vagy szerinted menthetetlenek vagyunk? - jött oda a terembe lévő két ember, az az Louis és a másik L. Betűs.
Vállat vontam. Ekkor csörrent meg a kék szemű mobilja.
-Eleanor az. A barátnőm, bocsi ezt fel kell vennem. - azzal odébbállt.
-Szépen felforgattad a mi kis sztár életünket. - mosolygott fáradtan, a barna hajú. Ezt most nem tudtam eldönteni, hogy bírálás, vagy csak valami beszéd téma.
 Újabb vállvonás.
- Őszinte vagy, - jelentette ki, mire furán felnéztem rá. - És keveset beszélsz. - ja, és akkor mi van?  - Ezt nem tudom miért mondtam, gondolom beszélgetést akartam kezdeményezni. - nevetett fel kínjában. - Harryvel jóban vagy. Hogy történt? - vállat vontam. Untam ezt a beszélgetést.
  Ekkor lépett be Zayn barátnője Willel karöltve, egy beszélgetésbe nagyon belemélyedve.
  Basszus, ha Will rámászik a csajra én fogok kiakadni.... Csajos Pasival, vagy pasis csajjal kezdeni tabu. Mikor észrevettek minket meglepetten felpillantottak, majd a lány mosolyogva indult el felém.
  Mi a fasz?!

2 megjegyzés:

  1. szia imádom ès remèlem nem hagyod abba.
    mert eddig amiket olvastam ès tetszet is az egy idō után nem irt tõbb fejezetett.
    ja ès vègre valami mást is lehet olvasni nem csak a szokásosat . :-D <3

    VálaszTörlés
  2. Halii mindenkeppen beakarom fejezni csk most nem nagyon tusom min irni,mert a gep perpillanat javiitas alatt all,de remelem hetvegen mar tudok rakni :D

    VálaszTörlés