2013. december 18., szerda

41. Fejezet - Mintha, mi sem történt volna...

Halihóó!! Lehet rövid, lehet gyatra, de egyszerűen most ez jött... Bocsánat, hogy csak most hoztam, de nem volt időm... És hétvégén sem tudom mennyire lesz, de készüljetek... 2-3 rész és vége :(( fura lesz, de már van ötletem másiknak, szóóval, remélem nem hagytok el!!!! NAGYON KÖSZÖNÖM A FELIRATKOZÓKAT ÉS A KOMMENTEKET, ISZONYÚ KEDVESEK VAGYTOK!!  Kérlek, kérlek írjatok még!!!! :DD Nem hittem volna, hogy 'idegenekre' mondom ezt, de... IMÁDLAK TITEKET! 

Joo Olvasást!!
                     Xx Blair







Zayn

Meg kellett volna nyugodnom, nem? Hiszen ezt akartam! Az elejétől fogva azt vártam, hogy üvöltsön toporzékoljon, csak ne a szobrot mutassa... Hogy legalább egy pillanatig úgy érezzem ki tudok belőle váltani érzelmeket. De...
 Ez borzalmas volt. Egyszerűen... Hihetetlen. Ha eddig azt hittem a poklok poklát élem, ezt már nem tudom hova sorolni. kimondta azt, amit tettem vele. Tönkre tettem az életét.
  Hogy tudna azok után, ami történt egy fiúra bizalommal nézni? Mert hiába mondják a többiek, hogy nekem van kifogásom, én nem úgy érzem...
  Erre nincs mentség. Undorodom magamtól. És még utánam ácsingóznak lányok ezrei?! Ha látnák milyen is vagyok... Elmenne tőlem a kedvük egy életre...
 '...A saját családomat nem tudom közel engedni magamhoz amiatt, amit tettél...'
-Zayn indulunk! - lépett be ebben a pillanatban Liam, ezzel megakadályozva, hogy szétverjem a szobát dühömben. - Jézusom, ember! Jól vagy? - ezek szerint még pocsékabbul nézhetek ki, mint hittem. - Ezek szerint összebalhéztatok Blairrel. - sóhajtott nagyot, mire felnéztem.
-Miért valami baja van? - nem tudom miért jutott eszembe ez, de...
-Hát, minimum ilyen szar állapotban van, ha nem jobban. Most indult el lefelé, nekünk is menni kéne... De... Elakarod mondani? - kérdezte.
-Nem. - válaszoltam egyszerűen. Nem, ezzel most én akarok megküzdeni, ha pedig nem sikerül, akkor... Megérdemlem.
-Ezt hozom én. - tért inkább el, majd felkapta egyik bőröndöm és kiindult vele.
  Nagy sóhajjal mentem utána, úgy éreztem az egész csapat engem les, hogy még is mi történhetett kettőnk között.
  Blair nem velünk jött, Lou-ékhoz ült be a kocsiba, s a reptéren és a gépen is csak Luxal volt hajlandó foglalkozni, aki meg nem akarta őt elengedni. Teljesen kikészült. Biztos, hogy nem az időjárás miatt vette fel a napszemüveget, hiszen, a legnagyobb jóindulattal sem lehetett elmondani, hogy süt a nap.
  És ezt te tetted vele Malik...


Blair

 -Blair mi történt a telefonoddal? Tom engem hívott, hogy nem tud téged elérni és félt, mert úgy raktad le, ho... - jött oda Harry, a következő állomás hotelében, de annyira sem voltam képes, hogy körbe nézzek egy kicsit, még is merre tartunk.
-Kikapcsoltam. - zártam le röviden és nem igazán akartam ennél többet mondani. Igazság szerint, amikor eldobtam, csak a hátulja tört össze, ami nem különösebben izgat, de nem vagyok hajlandó bekapcsolni, nem akartam senkivel sem beszélni.
-Nem akar...
-Nem, zártam le a témát, s inkább Lux keresésére indultam. - Tommal és Louival ők külön szobában vannak, amit meg is értek.
  Kikerestem a szobaszámot, majd halkan kopogtattam.
-Gyere! - kiabált ki egy női hang, majd beléptem. - Jaj de jó, hogy jössz, Lux most alszik, hidd el nem kel fel ilyenkor teljesen ki van ütve, nem is számít neki, hogy aludt a repülőn, Tomnak meg persze söröznie kellett mennie, szóval most csak a te segítségedre számíthatok! - hadarta el. Nem is értem, hogy anyuka létére, hogy lehet ilyen energiabomba és fiatalos! Imádni való ez a nő, az biztos, még akkor is, ha én nem nagyon beszélgettem vele.
-Öhm... Oké... - lassan megfontoltan sétáltam mellé, figyelve, hogy ne lépjek a 'srácok fejére', ugyan is a képeken ők voltak.
-Ezek még egy múltkori fotózásról vannak, és igazság szerint, fogalmam sincs melyik illene legjobban a  fiúkhoz, annyi ötletet lelőttünk már, most valami új kéne, és mosta  bőség zavarban nem tudok dönteni... - magyarázta el problémáját, mire próbáltam összekaparni valami értelmes választ, de rájöttem, hogy először logikusan a képeket kéne megnézni. 
 Grat Danwer, csodálatosan összeszedett vagy...
-Öhm... A stílusnak ugyan annak kell lennie mindegyiknél? - kérdeztem halkan, félénken. FÉLÉNKEN! Te jó ég.
-Nem... - nézett rám, s tüzetesen vizslatott. - Oké, eddig nem akartam megkérdezni, de most már muszáj: Mi történt? - sóhajtott, majd letérdelt mellém a földre. - Összevesztetek Zaynel? - kérdezett újat, mikor egy ideig nem válaszoltam.
-Z..Zaynel? - tettettem az értetlent. Hát ő meg honnan tudna rólunk bármit is?!
-Mindent tudok. - sóhajtott. - De most nem az a lényeg, hogy miért nem hallgatod meg, mert ő sem biztos, hogy elmondaná, de ki vele: Mi volt?
  És egyszerre mesélni kezdtem. Akadozva, ám de sírás nélkül meséltem el az utóbbi két napot, s ő nem szólt közbe.
  Nem szólt semmit a végén, hiszen mindketten tudjuk valahol, hogy Tomnak van igaza, csak ezt képtelen vagyok elfogadni.
- Szerintem Harrynek ez lenne jó. - mutattam az egyikre, ő pedig értette, hogy ez nálam a téma lezárását jelenti. 
  Felkapta a képet, majd nézte egy ideig.
-Igazad van ez tökéletes lesz neki! - mosolyodott el. - Na már csak négy van hátra! - tapsolt egyet, mire a másik szobából halk Mamázás hallatszott. - Na ennyit arról, hogy mindent átalszik. - sóhajtva tápászkodott fel, s ment be a kislányért a szobába, aki fáradtan dörzsölgette szemeit.
-Leviszem medencézni, addig te tudsz dolgozni, az úgy jó? - ajánlottam fel.
-Jajj köszönöm! Az most sokat segítene... Megfognád egy picit? Kikeresem a fürdő cuccát. - azzal már benne is volt az egyik bőröndbe szinte teljes karral. - Meg is van! Átöltöztete...
-Hagyjad, majd megcsinálom. - próbáltam mosolyogni, több kevesebb sikerrel - Dolgozz aztán pihenj egy kicsit, hulla fáradtnak tűnsz. Este hozom, vagy ha akarod nálam is aludhat... - ajánlottam fel.
-Lux szeretnél Blairrel aludni? - kérdezte Lou.
-Ühüm. - bólogatott szorgalmasan hozzá.
-Lekötelezel. Gyorsan összepakolok pár dolgot. De... Figyelj, ha zavarna vagy bármi..
-Dehogy! Nekem csak jó, hogy ott lesz, ti meg legalább kicsit kettesben lehettek Tommal. - vontam vállat.
-Komolyan mondom Blair, tartozom neked. - adott a kezembe egy kis gyerektáskát. - Benne van minden, vagy ha még sem hívj, rendben? - bólintottam. - Szia édesem! - puszilta meg kislányét. - És viselkedj, ne legyen rád panasz! - gügyögött. Elég idétlennek tűnt, de az a szeretett ami áradt benne... - Na menjetek! - engedett minket utunkra.
-Gyere baba. - sóhajtva indultam ki, az ajtóból még intettem, az anyukának, aztán elindultam a mi szobánk felé, hogy felszedjem a cuccaim.
  Szerencsére, senkivel sem futottam össze a lakosztályban, így észrevétlenül surranhattam be a szobába. Átöltöztettem a kislányt, majd én is gyorsan magamra kaptam a fürdőruhám, végül a törölközőt magam köré tekertem, hogy kevesebb cuccot kelljen cipelni.
-Mehetünk. - kaptam fel megint, és lefelé indultam vele.
-Pápá Pepe! - integetett a hátam mögé Lux. Ez volt a kedvence... Bár ez a 'Pápá Pepe' szerintem is elég mókás..
-Luuux! - jött közelebb a másik. - Fürdeni mentek? - kérdezte tőlem, miután sikerült egy cuppanós puszit adnia a kicsinek. Bólintottam. Mi is oda indultunk, de ha zavarnánk... - hevesen rázni kezdtem a fejem. Nem, nekem nem baj, amíg nem kérdeznek. Legalább elvonják a figyelmem. - Ben, gyere már! - kiabált hátra.
-Jól van már! - jött ki a másik az egyik szobából, így együtt indultunk le.
-Szerinted hány gombot kell megnyomni ahhoz, hogy elrontsuk ezt a liftet? - vetette fel Ben.
-Nem tom.. Holnap kipróbáljuk? - kérdezte a másik, mintha csak az időjárásról lenne szó.
-Neee, holnap után. Az az utolsó nap, Paul nem örülne, ha kiraknának minket innen... - na ez legalább logikus.
-És szerinted itt is kékül a víz, ha belepisilünk, mint a nagyfiúkban, vagy nem? - Pepe nagyon elgondolkodott ezen...
-Felőlem kipróbálhatjuk, maximum Luxra fogjuk ő úgy is kicsit... - Vont vállat Ben.
-Öhm.. - köszörültem meg a torkom. Kezdett gázos lenni a beszélgetés.
-Jó, nem fogjuk Luxra. - szívta vissza az ötletadó, mire felvont szemöldökkel néztem rájuk.
-Azt akarta mondani, hogy nem pisilünk a vízbe. - javította ki barátja - Vagy is abba nem, amelyikben te is benne vagy... - tette hozzá csöndesebben, még is jól hallhatóan.
  Tényleg ők kellettek nekem... Egyszerűen... Mellettük nem tud az ember igazán sírni! Ezt nem értem, hogy nem vettem észre az utóbbi négy évben...
-'Nem kérlek lény enyém örökké...' - kezdte énekelni halkan Pepe, mikor már a medencék mellett sétáltunk, s csatlakozott hozzá Ben is.
  Észre sem vettem, hogy én is beszálltam a dúdolásba, csak mikor elhallgattak.
-Mi van? - kérdeztem halkan.
-Háát... nem nagyon hallottunk még énekelni... és... kibaszottul jó a hangod! - fejezte be magyarul, hogy Lux ne értse a csúnya szót.
-Ja... - zavartan elfordultam - Bevinnétek, hogy ne szaladjon el? - adtam át a  kicsit, ők meg elindultak vele a meleg vízbe.
  Felakasztottam a törölközőinket, majd utánuk indultam.
-Srácok kezdem kellemetlenül érezni magam. - morogtam, mikor már vagy fél perce bámultak az után, hogy a vízbe ereszkedtem.
-Öhm... Bocsi.. - fészkelődött Pepe, majd vissza adta a felém nyújtózó lánykát., akinek első dolga vot meghúzni a fürdőruha felsőm kötőjét ezzel elég veszélyes helyzetbe hozva.
-Lux! - néztem rá megrovón, mire bociszemeket kaptam. A fiúk csak nevettek.
-Hát itt meg mi történik? - ugrott be Hazza mellénk, utána az egész bandával és igen, vele is.
-Lux szórakozik! - röhögött Ben.
-Csibu kérlek bekötnéd? - kérdeztem halkan a lánytól, aki abban a pillanatban ereszkedett a vízbe.
-Persze. Ti meg fejezzétek be! - nézett csúnyán a többiekre, több kevesebb sikerrel.
-Hagyd csak... - erőltettem fel egy mosolyt. Egyáltalán nem voltak bántóak, amíg nem esik le az egész cucc, addig nincs baj.
-Na gyere nagy lány, elrabollak! - kapta el Niall, mire édes gyerek nevetés visszhangzott az egész csarnokban.
Innentől kezdve így telt a délután, magunkat áztatva, és végig zabálva... Vagy is a többiek esetében, én egy falatot sem tudtam volna lenyelni.
  Teljesen kizártam Zayn jelenlétét, nem voltam hajlandó vele foglalkozni, még akkor sem ha éreztem mennyiszer bámul engem.
  Most végre megfigyelhettem kicsit a körülöttem lévőket. Túlságosan kevés időt töltöttem a  régi barátaimmal,  így ez most külön jó volt. Ha lehet erre a helyzetre azt mondani.
-Nem igaz srácok! Komolyan Lux te vagy az egyetlen barátom csak te tudod értékelni az igazi mókát! . ébresztett fel Louis hangja, aki épp Luxot használva fröcskölte le a többieket, miközben nevetett. A többiek már nem tudták annyira díjazni, mert egy két éves kislányt még sem fröcskölhetnek úgy vissza, mint egy 22 éves fiút!
-Inkább megfogom! - kaptam el a picit, mielőtt még valaki valami meggondolatlant tehetett volna.
-Úgy érzem Lux most meglátott milyen nehéz helyzetben hagytál engem... - drámázott Loui, és mint végszóra, fröcskölni kezdték eszméletlen módon.
-Fáradt vagy? - kérdeztem a kislányt, aki már laposakat pislogott. -Felviszem aludni. - szóltam Csibunak, aki ugyan úgy kimenekült abból az őrületből.
-Rendben! Szerintem mi is nemsokára megyünk majd. - bólintottam.
  Kiszálltunk és úgy éreztem bőröm jó ideig nem igényli majd ez után az ilyesfajta fürdőzést.
-Bogárka még lezuhanyzunk! - engedtem meg a meleg vizet a a medence mellett s lezuhanyoztam magunkat. Most nem fogok nekiállni tusfürdőzni, nem hiszem, hogy ezek után sokat számítana, de holnap reggel úgy is zuhanyzom...
  Mikor kiszálltunk alóla, hangos füttyszót hallottam, mire oda kaptam a fejem. Az egész társaság engem bámult, bár amikor odanéztem egyesekben volt annyi, hogy úgy tegyenek, mintha nem így lenne...
-Niall.... ne ilyen feltűnően! - hallottam meg Csibu nevetős hangját. Örülök, hogy ilyen poénként fogja fel. Niall jót tett neki, sokat változott előnyére.Aztán persze még is Zaynre néztem, s őszintén egy pillanatra én is megakadtam. Nem, nem a 'hűdejó' Teste miatt. Sokkal inkább a pillantása... Arra emlékeztet, mikor még együtt voltunk, és az első pillanattól kezdve, ha bejöttek az öhm.. testiségek... Így nézett.
  És ez soha nem, változott...
  Gyorsan magam köré tekertem a törölközőt, majd újra felkaptam a 'sózsákot', s felvittem a szobámba.
  Fogat mostunk, átöltöztettem, és nem kellett sok már el is aludt.
  Én meg persze, hogy ne hazudtoljam meg magam, kimentem cigizni.
  Muszáj volt egy kicsit gondolkodnom.... Igaza van mindenkinek....
  Miért nem vagyok képes elfogadni?!


10 megjegyzés:

  1. Imádoom. Blair annyira jó vagy <3

    #Blairnator

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, köszi köszii!!!! Jajj istenem már kikéne találni egy új szót, amivel eléggé kitudnám fejezni a hálámat, hogy mindiig iirtok és itt vagytok!! :DD

      Törlés
  2. uhhh annyira jóóó *-* ugye happy-end lesz??? imádom ahogy írsz :D ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm!! :DD Hátt.... Nem sokára kiderül, kitartáás !! :D

      Törlés
  3. Nagyon jó<3 csak így tovább :-D<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, remélem továbbra is tetszeni fog ! :P

      Törlés
  4. oo te jóságos eg...O.o *-* nem is ertem. hogy lehet ilyen jol irni:o csodalatos:$ sok sikert. szurkolok. hogy irono lehessen beloled!<3 csak igy tovabb csajszi;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, remélem összejön :PPP Haha annyira jóó, hogy még mindig mindiig iirsz!! :DD

      Törlés
  5. Imádom! Elejétől olvasom, de most szántam rá magam egy Google profilra. Szerintem szupiii! Blair: Te vagy a példaképem az írásban *.* Én is elkezdtem egy blogot. Szuper vaagy!

    xXLolaXx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyszerűen hihetetlen jól esik ez köszönöm!!!! Jajj istenem mikor megláttam mit írtál... :DDD Köszönöm, köszönöm, köszönöm!! <3333

      Törlés